Az alábbi recept - enyhe bajor ráhatásra - nagy részt saját kitalálmány. Nagyon szeretjük a lencsét, babot, gyakran szoktam csinálni belőlük levest, főzeléket. Sőt: családunkban elképzelhetetlen az újév első napja lencseleves nélkül. Hosszú ideje főzöm, aki kóstolta, eddig dicsérte.
Köztudott azonban, hogy mind a lencse, mind a bab igencsak erőteljes hatással van az emésztőrendszerre: felfúj, szelet képez. Bármit csináltam eddig - beáztattam, leöntöttem az első főzőlevet, stb. -, nem segített.
Az alábbi módszert kipróbáltam, és nagyon bevált! Köztudott, hogy a szélképződés nagyrészt a bab, lencse héjának köszönhető. Nosza, akkor távolítsuk el az alapanyag héját!
Egy bajor mesterszakácstól láttam, amikor zöldborsópüré levest főzött. Ekkor jutott az eszembe, hogy ugyanezt a módszert alkalmazhatom a lencselevesre is!
Hozzávalók:
- 40 dkg lencse
- 1 vagy két fej vöröshagyma (1 nagy, vagy 2 kisebb)
- 2 gerezd fokhagyma
- olaj
- 1 púpozott evőkanál liszt (én teljes kiőrlésűt használok)
- só
- füstölt őrölt paprika
- 10 szem bors
- 4-5 babérlavél
- ételízesítő
- sárgarépa, esetleg kruton
- 2 dl tejföl vagy 1 dl tejszín
Lencseleves
Annak rendje és módja szerint 2-3 órára langyos vízbe beáztatom a lencsét. Hallottam már róla, hogy néha érdemes átmosni, leönteni róla az áztatóvizet, esetleg az áztatóvízbe szódabikarbónát tenni. Nem tudom, nekem eddig nem jött be, továbbra is felfújt a lencse, bab.
A hagymát apróra vágom - főzőműsorokban gyakran hallom, hogy az igazi mesterszakácsok készségszinten tudnak nagyon kicsire kockázni hagymát. Mindig mosolygok rajta. Nagyanyám, anyám kézben bevagdosták a hagymát, majd kézben elkezdték felkockázni. Nem volt nagyon apró, de nem volt nagy sem. Ráadásul mesterszakácsnak tartom őket. A lényeg, hogy a felkockázás eredményeként egyforma kockák legyenek, hogy egyszerre piruljanak meg.
Ha megpirult, beleszórom a lisztet. Ezzel is pirítom egy kicsit, de nem barnára. Ha kész, lehúzom a tűzről, és megszórom egy teáskanál füstölt paprikával. (A füstölt paprika eredménye, hogy olyan fantasztikus íze lesz, mintha füstölt húst tennék bele, de vegetáriánus étrendbe is kiválóan beválik! ). Egy kicsit kevergetem, és felöntöm kb. 3-4 dl hideg vízzel. Ezzel is eldolgozom, ha sima lett, beleöntöm a többször átöblített beáztatott lencsét, fűszereket: sózom, beleszórom a szemes borsot, babérleveleket, ételízesítőt, belenyomom a fokhagyma gerezdeket, felöntöm annyi vízzel, hogy bőségesen ellepje.
Türelmesen megvárom, amíg majdnem megfő a lencse. Ha füstölt hússal csinálom, ilyenkor teszem hozzá a kockára vágott megfőzött füstölt húst. Az utóbbi időben hús nélkül főzöm, fantasztikus íze van a füstölt paprikától, és rájöttem, legalább a füstölt hús nem terheli meg a gyomrunkat. Ha sárgarépával díszítem, ilyenkor teszem bele a felkarikázott sárgarépát.
Most jön a svédcsavar, azaz a saját találmányom: ha megfőtt, kiszedem belőle a babér leveleket, szemes borsot, és jöhet a züm-züm! Igen, ezt is züm-zümmel ízesítem! Azaz botmixerrel pürésítem.
Előzőleg kiszedtem belőle annyi főzőlevet, hogy a pürésítés után egy kicsit 'pürés' állagú legyen. Ha sűrű, egyszerűen hozzáöntök a léből.
És még nincs vége, hisz attól, hogy pürésítem, még benne van a héja! Egy dróthálós tésztaszűrőn átpasszírozom! A lecsöpögött leves fantasztikusan krémes, kicsit sűrű, kimondottan pürés állagú! Az íze csodálatos. Ha sűrű, lehet a főzőlével hígítani!
Ilyenkor visszateszem a tűzre, átrottyantom. Teszek hozzá egy kevés tejfölt vagy tejszínt, (mindenféle paleo tej, tejszín használható!). Ha szükséges, ízesítem sóval, őrölt borssal.
Tálaltam már így, tálaltam krutonnal, de látványnak sem utolsó, amikor egy sárgarépát megpucolva, oldalukra vájatokat varázsolva, felkarikázva belefőzöm a levesbe. Pürésítés előtt kiszedem, teljesen úgy néznek ki, mint a kis piros csillagocskák. Tálaláskor ezt teszem a tetejére. Szinte mindenkiből kicsalja az Óh!!! elismerést. Ez csak akkor fokozódik, ha meg is kóstolják!
Bevallom, soha nem marad a nyakamon! Jó étvágyat!
(Visszajeleznének, hogy Önöknek sincs puffasztó hatása így?)
